Vegye fel velünk a kapcsolatot a jelentős árért!
A hegesztés minőségét befolyásoló fő tényezők
Hegesztés után a hegesztési varraton lévő eredeti védőónréteget teljesen eltávolítják, csak az alapvas marad meg.
Ezért nagy molekulatömegű szerves bevonattal kell bevonni, hogy megakadályozzuk a vas és a tartalom közötti érintkezésből eredő korróziót, és elkerüljük a korrózió okozta elszíneződést.
1. Bevonatok típusai
A javítóbevonatok folyékony bevonatokra és porbevonatokra oszthatók. Mindegyik típus egyedi tulajdonságokkal rendelkezik az összetétel, az alkalmazás és a kikeményedési folyamatok közötti különbségek miatt.
1. Folyékony bevonatok
Ezek közé tartoznak az epoxi-fenolos, akril-, poliészter-, organosol- és pigmentált bevonatok, amelyek alkalmasak a legtöbb élelmiszer- és italdoboz hegesztési varratainak javítására.
▶ Epoxi-fenolos bevonatok: Kevés mikropórusuk van, kiváló vegyszer- és sterilizálási ellenállással rendelkeznek, de magas sütési hőt igényelnek. A nem megfelelő sütés nem megfelelő kikeményedéshez vezet, ami a bevonat sterilizálás utáni kifehéredését okozza, ami befolyásolja a teljesítményt és az élelmiszerbiztonságot. A túlzott sütés csökkenti a rugalmasságot és a tapadást, így a bevonat rideggé és repedésre hajlamossá válik.
▶ Akril és poliészter bevonatok: Kiváló tapadást, rugalmasságot, vegyszerállóságot és sterilizálási ellenállást biztosítanak. Az akril bevonatok azonban elnyelhetik az ételfestékeket, és korlátozottan ellenállnak a szulfidos korróziónak.
▶ Organosol bevonatok: Magas szilárdanyag-tartalom jellemzi őket, vastag, buborékmentes bevonatokat képeznek a hegesztési varratokon, kiváló rugalmassággal és feldolgozhatósággal rendelkeznek. Kevesebb sütési hőt igényelnek, mint más bevonatok, de gyenge behatolási ellenállással rendelkeznek és hajlamosak a szulfidos korrózióra, így alkalmatlanok kéntartalmú élelmiszerekhez.
▶ Pigmentált bevonatok: Általában titán-dioxid vagy alumíniumpor hozzáadásával készülnek organosol, epoxi vagy poliészter bevonatokhoz, hogy elfedjék a film alatti korróziós foltokat, alkalmasak hegesztési varratok javítására konzervekben, például felvágottakban.
2Porbevonatok
A porbevonatok vastag, teljes filmeket képeznek, amelyek a legjobb védelmet nyújtják a hegesztési varratoknak. A feldolgozás során nem bocsátanak ki oldószert, csökkentve a környezetszennyezést, és széles körben használják magas korrózióállósági követelményekkel rendelkező élelmiszer- és italdobozokban. A porbevonatok hőre lágyuló és hőre keményedő típusokra oszthatók.
▶ Hőre lágyuló bevonatok: Főként poliészter porból, titán-dioxidból, bárium-szulfátból stb. állnak. A filmképződés egyszerű olvadási folyamat, így a teljes tartályos permetezés utáni sütési folyamat során, amikor a hőmérséklet eléri a porbevonat olvadáspontját, a javítóbevonat újra megolvad és kialakul. Ezek a bevonatok rendkívül rugalmasak és ellenállnak a különféle mechanikai folyamatoknak, de gyengébb a kémiai ellenálló képességük, mint a hőre keményedő bevonatoknak, könnyen felveszik az ételfestékeket. Az alapbevonathoz való tapadásuk gyengébb, mint a hegesztési varrathoz, ami hídszerű ív alakot eredményez.
▶ Hőre keményedő bevonatok: Elsősorban epoxi/poliészterből állnak, melegítés után polimerizáció révén nagy molekulatömegű vegyületekké kötnek meg, vékonyabb filmeket képezve, mint a hőre lágyuló bevonatok, kiváló vegyi ellenállással, de gyengébb feldolgozhatósággal.
A javítóbevonatok folyékony bevonatokra és porbevonatokra oszthatók. Mindegyik típus egyedi tulajdonságokkal rendelkezik az összetétel, az alkalmazás és a kikeményedési folyamatok közötti különbségek miatt.
1. Folyékony bevonatok
Ezek közé tartoznak az epoxi-fenolos, akril-, poliészter-, organosol- és pigmentált bevonatok, amelyek alkalmasak a legtöbb élelmiszer- és italdoboz hegesztési varratainak javítására.
▶ Epoxi-fenolos bevonatok: Kevés mikropórusuk van, kiváló vegyszer- és sterilizálási ellenállással rendelkeznek, de magas sütési hőt igényelnek. A nem megfelelő sütés nem megfelelő kikeményedéshez vezet, ami a bevonat sterilizálás utáni kifehéredését okozza, ami befolyásolja a teljesítményt és az élelmiszerbiztonságot. A túlzott sütés csökkenti a rugalmasságot és a tapadást, így a bevonat rideggé és repedésre hajlamossá válik.
▶ Akril és poliészter bevonatok: Kiváló tapadást, rugalmasságot, vegyszerállóságot és sterilizálási ellenállást biztosítanak. Az akril bevonatok azonban elnyelhetik az ételfestékeket, és korlátozottan ellenállnak a szulfidos korróziónak.
▶ Organosol bevonatok: Magas szilárdanyag-tartalom jellemzi őket, vastag, buborékmentes bevonatokat képeznek a hegesztési varratokon, kiváló rugalmassággal és feldolgozhatósággal rendelkeznek. Kevesebb sütési hőt igényelnek, mint más bevonatok, de gyenge behatolási ellenállással rendelkeznek és hajlamosak a szulfidos korrózióra, így alkalmatlanok kéntartalmú élelmiszerekhez.
▶ Pigmentált bevonatok: Általában titán-dioxid vagy alumíniumpor hozzáadásával készülnek organosol, epoxi vagy poliészter bevonatokhoz, hogy elfedjék a film alatti korróziós foltokat, alkalmasak hegesztési varratok javítására konzervekben, például felvágottakban.
2. Porbevonatok
A porbevonatok vastag, teljes filmeket képeznek, amelyek a legjobb védelmet nyújtják a hegesztési varratoknak. A feldolgozás során nem bocsátanak ki oldószert, csökkentve a környezetszennyezést, és széles körben használják magas korrózióállósági követelményekkel rendelkező élelmiszer- és italdobozokban. A porbevonatok hőre lágyuló és hőre keményedő típusokra oszthatók.
▶ Hőre lágyuló bevonatok: Főként poliészter porból, titán-dioxidból, bárium-szulfátból stb. állnak. A filmképződés egyszerű olvadási folyamat, így a teljes tartályos permetezés utáni sütési folyamat során, amikor a hőmérséklet eléri a porbevonat olvadáspontját, a javítóbevonat újra megolvad és kialakul. Ezek a bevonatok rendkívül rugalmasak és ellenállnak a különféle mechanikai folyamatoknak, de gyengébb a kémiai ellenálló képességük, mint a hőre keményedő bevonatoknak, könnyen felveszik az ételfestékeket. Az alapbevonathoz való tapadásuk gyengébb, mint a hegesztési varrathoz, ami hídszerű ív alakot eredményez.
▶ Hőre keményedő bevonatok: Elsősorban epoxi/poliészterből állnak, melegítés után polimerizáció révén nagy molekulatömegű vegyületekké kötnek meg, vékonyabb filmeket képezve, mint a hőre lágyuló bevonatok, kiváló vegyi ellenállással, de gyengébb feldolgozhatósággal.
2. Bevonat vastagsága
3. A bevonat integritása
1. Hegesztési minőség
A folyékony javítóbevonatok épsége nagymértékben függ a hegesztési varrat geometriai alakjától. Ha a hegesztési varrat fröccsenési pontokkal, erős kitüremkedéssel vagy érdes felülettel rendelkezik, a folyékony bevonatok nem tudják teljesen befedni azt. Ezenkívül a hegesztési varrat vastagsága befolyásolja a bevonat hatását; általában a hegesztési varrat vastagságának kevesebbnek kell lennie, mint a lemezvastagság 1,5-szerese. Másodlagosan hidegen hengerelt vas vagy nagy keménységű vas esetében a hegesztési varrat vastagsága a lemezvastagság 1,5-1,8-szorosa.
A nitrogénvédelem nélkül készített hegesztési varratok esetében a javítóbevonat tapadása gyenge lehet a túlzott oxidrétegek miatt, ami a későbbi folyamatok, például a peremezés, a szűkítés és a bordázatképzés során bevonatrepedéshez vezethet, befolyásolva a javítóbevonat integritását.
A porbevonatok megfelelő vastagságuknak köszönhetően tökéletesen kezelik a hegesztési hibák okozta fémexpozíciós problémákat, kiváló védelmet nyújtva a hegesztési varratnak.
2. Buborékok
A folyékony javítóbevonatok ésszerűtlen oldószer-összetételei befolyásolhatják a bevonat integritását. Ha a folyékony bevonatok több alacsony forráspontú oldószert tartalmaznak, vagy ha a hőmérséklet túl gyorsan emelkedik a sütési folyamat során, vagy ha a hegesztési varrat hőmérséklete túl magas, akkor a sütési folyamat során nagy mennyiségű oldószer elpárolog, buborékfóliákat vagy mikropórusokat hagyva a bevonatban, csökkentve a fedőképességet és a hegesztési varrat védőhatását.
4. Sütés és érlelés
1. A javítóbevonatok kikeményedési folyamata
A folyékony bevonatok sütése és kikeményedése nagyjából a következő szakaszokra osztható: a bevonat először kiegyenlíti és nedvesíti a hegesztési varratot és az üres területeket (kb. 1-2 másodperc), majd az oldószer elpárolog, amíg gél képződik (ennek 3-5 másodpercen belül be kell fejeződnie; ellenkező esetben a bevonat lefolyik a hegesztési varratról), és végül a polimerizáció. A bevonatnak elegendő összhőt kell kapnia, ami jelentősen befolyásolja a javítóbevonat vastagságát és teljesítményét. Amint azt korábban említettük, a sütési folyamat során a gyors hőmérséklet-emelkedés könnyen buborékokat okozhat, míg a lassú hőmérséklet-emelkedés a rövid csúcshőmérséklet-fenntartás miatt elégtelen kikeményedést eredményezhet.
A különböző bevonatok sütési csúcsideje eltérő; az epoxi-fenolos bevonatok hosszabb időt igényelnek, mint az organosol bevonatok, ami azt jelenti, hogy több hőre van szükségük a sütéshez.
Porbevonatok esetén a hőre lágyuló bevonatok egyszerűen megolvadnak és filmet képeznek sütés közben, polimerizáció nélkül, míg a hőre keményedő bevonatok az előpolimerizáció és az olvadás után addíciós polimerizáción mennek keresztül, és nagy molekulatömegű vegyületekké térhálósodnak. Ezért a sütési hő szorosan összefügg a javítóbevonat teljesítményével.
2. A kikeményedési fok hatása a bevonat teljesítményére
A javítóbevonatok csak teljesen kiégetett és kikeményedett állapotban mutatják meg tulajdonságaikat. A nem megfelelő kiégetés sok mikropórushoz és gyenge feldolgozhatósághoz vezet; például a nem kellően kiégetett hőre lágyuló porbevonatok a peremezés során gyűrődhetnek. A túlzott kiégetés befolyásolja a tapadást; például a túlégetett epoxi-fenolos bevonatok rideggé válnak és repedésre hajlamosak a peremezés, a szűkítés és a peremezés során. Ezenkívül a kiégetés utáni megfelelő hűtés elengedhetetlen a javítóbevonat teljesítményéhez. Például, ha a hőre lágyuló porbevonatokat a kiégetés után nem hűtik le gyorsan szobahőmérsékletre, a bevonat a peremezés során megrepedhet. Egy hűtőberendezés hozzáadása a kemence után megakadályozhatja a javítóbevonat repedési problémáit a peremezés során.
Összefoglalva, a javítóbevonat minőségének – azaz az alacsony porozitásnak és a jó feldolgozhatóságnak – a biztosítása érdekében elengedhetetlen a bevonat vastagságának és kikeményedési fokának szabályozása.
A Changtai Intelligent háromrészes konzervdoboz-lekerekítő gépeket és hegesztési varratjavító bevonógépeket kínál. A Changtai Intelligent Equipment egy automata konzervdoboz-gyártó és -exportőr, amely mindenféle megoldást kínál a konzervdobozok gyártásához. A háromrészes konzervdoboz-gyártó gépek áraiért válasszon minőségi konzervdoboz-gyártó gépeket a Changtai Intelligent-nél.
A Chengdu Changtai Intelligent Equipment Co., Ltd. egy automata konzervdoboz-gyártó és -exportőr, amely mindenféle megoldást kínál a konzervdobozok gyártásához. Ismerje meg a fémcsomagoló ipar legfrissebb híreit, találjon új konzervdoboz-gyártó sorokat, és...Tekintse meg a konzervgyártó gépek árait,Válassza a minőségetKonzervgyártó gépCsangtájban.
Kapcsolata gépek részleteiről:
Tel.: +86 138 0801 1206
WhatsApp: +86 138 0801 1206
Email:Neo@ctcanmachine.com CEO@ctcanmachine.com
Tervezi egy új és költséghatékony konzervgyártó sor telepítését?
V: Mert élvonalbeli technológiával rendelkezünk, hogy a legjobb gépeket kínálhassuk csodálatos konzervdobozok készítéséhez.
V: Ez nagy kényelmet jelent a vevő számára, hogy gyárunkba jöjjön gépeket beszerezni, mivel termékeinkhez nem kell áruellenőrzési tanúsítvány, és könnyen exportálhatók.
V: Igen! 1 évig ingyenes, gyorsan kopó alkatrészeket tudunk szállítani, csak biztos lehet benne, hogy gépeinket használja, és maguk is nagyon tartósak.
Közzététel ideje: 2025. július 16.